^Back To Top

foto1 foto2 foto3 foto4 foto5
foto5

Élménybeszámoló a „Ne szívd meg!” pályázaton nyert osztálykirándulásról

 

2017. június 23. (Péntek)

 

A "Ne szívd meg!" pályázaton nyert kirándulást már mindenki izgatottan várta. Sajnos az egész osztály nem tudott részt venni a kiránduláson, így kilencen indultunk el tizenegy órakor. Háromnegyed tizenegykor már a csomagokat pakoltuk az iskolabusz hátuljába. Miután mindenki elfoglalta a helyét elindultunk kirándulásunk első úti célja felé, a Gaja - völgyi tájcentrumba. A túra előtt mindenki összeszedte a legszükségesebb dolgait, ezután nekivágtunk.

 

A fás, síkabb vidéket kis idő múlva, meredek, sziklás magaslatok váltották fel, amik egy hűvös vizű patakkal együtt szinte végig elkísértek minket utunk során. A legtöbben megpróbáltunk felmászni az apró kavicsokkal teli, meredek sziklapartokra.

 

A keskeny, sekély vizű folyócska fölött néhol fatörzsek, kövek és apró ágak vezettek át a másik oldalra. Pár helyen megálltunk képeket készíteni és pihenni egy kicsit. Folytattuk utunkat az Alba Regia Forrás felé, ahol mindenki megtölthette az üvegét, friss ivóvízzel. Az eső lába igencsak lógott, ezért sajnos kevés időt tölthettünk a forrásnál. Utunk következő állomása lett volna a pihenőhely, ahonnan autókba ülve mentünk volna tovább, ám egy kis tévedés miatt a túránkat meghosszabbítottuk pár km-rel. Ezt senki nem bánta, hisz azért a látványért akár a dupláját legyalogoltuk volna. A magasságnak köszönhetően beláttuk az egész környéket, a közeli városokat és szántóföldeket. Túránk végén megálltunk a pisztrángozónál, ahol többen körbejárták a tavat, míg mások szusszantak egyet.

Ahogy az autók megérkeztek, elindultunk Csókakőre, hogy elfoglaljuk szállásunkat a helyi iskola tornatermében. Bepakoltuk a cuccainkat, majd elindultunk a várhoz. A bográcsozó helyig kisbusszal vittek minket, utána viszont gyalogolva tettük meg a meredek utat.

A vár kapujában egy kedves bácsi várta az érdeklődőket és figyelmeztette a társaságot, hogy vigyázzunk, mert innen bizony nagyot lehet esni. A vár tetejére felérve páratlan látvány tárult elénk. A szántóföldek, legelők mellett, melyek asztalterítőre emlékeztetve színesítették a tájat, a párás felhőkön keresztül elláttunk egészen Székesfehérvárig. Páran megnézték vajon mennyi pénz lehet bedobva abba a ráccsal lefedett verembe.

Végül a kint ülő bácsi tanácsára a rövidebb úton indultunk vissza, ahol egy meredek lejtőn lépcsőzve egy fákkal teli völgybe értünk. Onnan kiérve (hogy művelődjünk egy kicsit) megnéztük a Horthy Miklós tiszteletére emelt szobrot, az oroszlán szobrot és pár szép kőbe vésett idézetet is. Autóba ülve indultunk vissza a szállásunkhoz, ahol körbevezettek minket, utána a lányok a konyhában, a vacsora elkészítésében segédkeztek, míg a fiúk pár helyi gyerekkel fociztak a hátsó udvaron. A kint elfogyasztott, közös vacsora után késő estig beszélgettünk a pavilon alatt.

 

2017. június 24. (Szombat)

A közös reggeli után elkezdtük a rendrakást. Mindenki összeszedte a cuccait, a maga után otthagyott szemetet, bepakoltunk a buszba és útnak indultunk Székesfehérvár felé.

Kirándulásunk következő helyszíne a Bory-vár volt. A bejáratnál átolvastuk Bory Jenő életrajzának fontosabb részeit, majd két csapatra osztódva két játékos feladatsor segítségével ismerkedtünk meg a várral. Az „eredményhirdetés” után elmentünk egy helyi játszótérre-fitneszparkba, ahol kipróbáltuk a csúszdákat, hintákat és egyéb játékokat. Páran egy graffitis fal képeit is megcsodáltuk.

A játszótér után kellően megéhezve, visszatértünk ebédelni a Bory-vár melletti étterembe.

A nap utolsó programja a nagy melegben, egy közös fagyizás volt.

Csodás, élményekkel teli osztálykirándulást magunk mögött hagyva, kicsit fáradtan érkeztünk meg délután Enyingre.

Laczkó Borbála 7. osztály 

Határtalanul

gyülekezet

domino

Copyright 2017  Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola